Tömés, fogtömés

A fogban keletkezett szuvasodás kitisztítása után létrejött üreg feltöltése, vagy kiegészítése. Anyaguk lehet plasztikusan tömhető fém ( Lásd: amalgám tömés), vagy különböző műgyanta, melyek töltőanyagként üveg, vagy kerámia részeket tartalmaznak. Ezek fizikai tulajdonságai a töltőanyag méretétől és formájától függnek. Általában fotoiniciátort tartalmaznak, ami beindítja a polimerizációt egy bizonyos hullámhosszúságú fény hatására, így a tömés megköt. Emiatt ellentétben a kémiailag kötő anyagokkal, rögtön használatba vehetők, azaz nem kell órákat várni, ha enni akarunk. A kompozit anyagok adhezív, vagyis ragasztásos technikával kerülnek az akár teljesen szabálytalan üregekbe, vagy felszínekre, minthogy helyben maradásuk nem igényel mechanikai retenciót, ahogy azt pl. amalgám tömés esetén láthattuk. A nyolcadik generációs fogászati ragasztók már előkezelés nélkül is képesek a tömések tartós rögzítésére. A nem plasztikusan tömhető fogtömések fogtechnikai segítséget igényelnek, mint pl az inlay, vagy az onlay. Anyagukat tekintve lehetnek nemesfémből, kerámiából, vagy ezek együtteséből.

Lásd: Restauráció